A frusztráció pszichológiai szakszóként és eredetileg latin közszóként is) nem valamiféle szorongást, lefojtást vagy egyéb általános kellemetlen érzést jelent. Ez a terminus kifejezetten akadályoztatást jelent. Aki mindent megtett célja elérésére, de nem sikerült neki elérnie a célt, az nem frusztrált. Aki lustaságból nem tett meg mindent, az sem. Frusztrációt az él át, aki külső akadályoztatás miatt nem tehetett meg minden tőle telhetőt, a célja érdekében, holott megpróbált mindent megtenni.
Vajon hányan használják megfelelően ezt a fogalmat? Hányan tévednek akkor, amikor frusztrációt emlegetnek?
Vajon miért van az, hogy sok mindent elfogadunk hallomás alapján, és csak ritka esetekben járunk utána a kapott információknak, szavaknak, kifejezéseknek.
Túlságosan bízunk a másik ember tudásában?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése